2009.10.07.
21:11

Írta: Szekuriti Blogger.

71. Okiratokkal kapcsolatos bűncselekmények

Bár hivatalosan ilyen kategória nem létezik a Büntető Törvénykönyvben, az okiratokkal kapcsolatos bűcselekmények címszó alatt ma három bűncselekmény-kategóriát fogok megvizsgálni, elmagyarázni érthetően. Ezek pedig a Közokirat-hamisítás, a Magánokirat-hamisítás és a Visszaélés okirattal cselekmények.

Még mielőtt belevágnék, azt leírom, hogy a fent nevezett 3 tárgy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) A közbizalom elleni bűncselekmények fejezete alá tartozik, az Egyedi azonosító jel meghamisítása és a Hamis statisztikai adatszolgáltatás bűncselekményekkel együtt. Most az első három cselekmény következik soron.

 

Fontos! A jogszabályok hatályos változata mindig elérhető a www.magyarorszag.hu portálon.

 


 

Közokirat hamisítás

Btk. 274.§
(1) Aki
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.

275.§
(1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

 

Jogi tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya a közokirat valódiságába vetett bizalom és a közhitelesség. Magyarán alapesetben mindenki úgy közeledik egy közokirathoz, hogy azt feltételezi, hogy az nem hamis, tehát valódi, tulajdonosát a feltételül szabott közokirat előnyökre, juttatásokra, stb. jogosítja fel.

Elkövetési tárgy

Maga a közokirat. Azt, hogy mi is ez, a polgári perrendtartásról rendelkező 1952. évi III. törvény 195. paragrafusa határozza meg.

Kis extra infó az iratokról, a törvény értelmezése szerint:

Az okiratokat kétféleképpen csoportosíthatjuk, a kibocsátó szerint lehet közokirat, vagy magánokirat, illetve az okirat bizonyító ereje szerint lehet bizonyító erejű, vagy egyszerű.

A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan irat, melyet a kiállító saját kezűleg írt meg és aláírta, vagy két tanú (lakcímmel) aláírásával igazolta, hogy a kiállító előttük írta alá az iratot, vagy elismerte, hogy az aláírás az övé (pl. régebben írta már alá, most csak elmondta), vagy a kiállító aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesítette (már halott személy aláírását hitelesnek fogadták el egy okiraton), illetve a gazdálkodó szervezet által kiállított iratot okiratot szabályszerűen (pl. a felelős írta alá, megfelelő módon, stb.) írták alá.
Az ilyen okiratot a bíróság nem mérlegeli, az ellenvetések sikeres bizonyításáig az iratban leírtakat úgy kezeli, hogy a kiállított tett nyilatkozatot, elismerte a leírtakat és az abban leírtakat önmagára nézve kötelezően elfogadta.

Az egyszerű magánokirat megfogalmazása egyszerű: olyan magánokirat, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat ismérveinek. Eme irat valóságtartalmát, bizonyító erejét minden bíró egyedileg mérlegelheti.

És végül a közokirat, mely olyan iratfajta, amit bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, közigazgatási szerv ad ki. Fontos, hogy saját ügykörén belül és a megszabott alakban történjen a kiadás (tehát egy hatóság nem adhat ki közokiratot más hatóság helyett, és ugyanígy nem érvényes, ha nem szabvány-kinézetű). Az okiratok közül a közokirat számít teljes mértékű, és feltétlenül elfogadandó bizonyítéknak (ezért is veszik szigorúan, ha ezt a "megfellebbezhetetlen" iratot bűncselekménnyel kapcsolatban használják).
 

Elkövetési magatartás

Eléggé egyértelmű ez a rész, avagy mivel is követjük el magát a bűncselekményt, mely cselekményekkel (törvény szövege - elkövetési magatartás párosítások):

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja - hamisítás
b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál - a hamis, hamisított vagy más nevére szóló irat felhasználása
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba - intellektuális közokirat-hamisítás

Talán itt is érdemes leírnom: hamis egy irat, ha az egészet nem a jogosult kiállító készítette el (pl. egy nyomdász otthon nyomtatta), hamisított, ha az eredeti iratot egy jogosult kiállító állította ki, de ezután az eredeti adatokat megmásítva, átírva, meghamisítva, az eredeti irat már hamis adatokat tartalmaz (pl. adatok, számok átretusálása).

Ugyanígy a 275. paragrafus is megnevezi az elkövetési magatartást, ilyenkor az elkövető minden esetben hivatalos személy:

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja - hamis közokirat készítése, vagy közokirat tartalmának meghamisítása
b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba - lényeges tény hamisan történő özokiratba foglalása

Mint látható, nem nehéz kitalálni a magatartás megnevezését (főleg a hivatalos személy által elkövetett esetekben), csak azért írtam le pontosan, hogy teljes egész legyen a bejegyzés.

Az elkövetési magatartás fogalmi elemei

Intellektuális közokirat hamisításnál a tényállást (legalább) két személy valósítja meg, ilyenkor az egyik fél jóhiszeműen állítja ki a közokiratot, míg a másik fél rosszhiszeműleg hamis adatokat ad meg. A jóhiszemű fél nem büntethető, a másik fél pedig kötelezően igen. Meg kell érteni azt, hogy miben is különbözik az intellektuális közokirat-hamisítás a másik kettőtől.

Míg a) hamisításnál eleve hamis az okirat, azt nem a felhatalmazott adja ki, illetve b) hamisításnál az eredeti okirat valódi, azt később manipulálják, vagy más nevében használják fel, addig a c) intellektuális hamisításnál az iratot kiadó ugyanúgy készíti el a dokumentumot, mint az összes legális társát, csak ő nem tehet arról, hogy a kapott adatok már eleve hamisak és a kiállító nem tud erről.

Bűncselekmény alanya

a 274. paragrafus felsorolt eseteinél a tettes bárki lehet, kivéve a hivatalos ügyben eljáró hivatalos személyt (tehát hivatalos személy, nem hivatalos ügyében eljárva lehet), míg a 275. paragrafus esetén, a hivatali hatáskörrel visszaélésnél nyilván csak hivatalos személy lehet az elkövető.

Bűnösség

Hamis okirat készítése és felhasználása csak szándékos elkövetésnél büntetendő, míg az intellektuális közokirat-hamisításnál büntetik a szándékos és a gondatlan elkövetést is.

 


 

Magánokirat-hamisítás

276.§

Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

 

Ugye az előzőekből már letisztult, hogy a magánokirat minden olyan okirat, amely nem rendelkezik a közokiratnál kötelező formai, tartalmi és kiadási feltételekkel? A magánokiratot teljes körűen elfogadják annak bizonyítására, hogy a kiállítója az abban leírtakat kinyilatkoztatta, elfogadta és önmagára nézve kötelezőnek elfogadta. Ez a jogállás addig áll fenn, míg ennek ellenkezőjét nem bizonyították be. Tehát:

Jogi tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya a magánokirat valódiságába vetett közbizalom. A közokirathoz hasonlóan, itt is alapból mindenki úgy áll egy magánokirathoz, hogy az abban foglaltak hitelesek, fontos tehát ennek a közbizalomnak a fenntartása.

Elkövetés tárgya

A magánokirat, hiszen ha a tárgy pl. közokirat, akkor Közokirat-hamisítás esete áll fenn.

Elkövetési magatartás

Hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat felhasználása.

Elkövetési magatartás fogalmi elemei

  • hamis az a magánokirat, melynek készítője nem azonos az okiraton készítőként feltüntetett személlyel, vagy szervezettel
  • hamisított az a magánokirat, amely nem a kiállítóként feltüntetett személy, vagy szervezet nyilatkozatát tartalmazza
  • valótlan tartalmú az a magánokirat, amelyben a belefoglalt nyilatkozat nem felel meg a valóságnak

A magánokirat-hamisítás csak akkor áll fenn, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magáokiratot fel is használják. Akkor beszélhetünk felhasználásról, ha az okirat tartalmáról más is tudomást szerez, vagy bizonyításra használják valahol.

Bűncselekmény alanya

Magánokirat-hamisítás tettese bárki lehet.

Bűnösség

Ez a fajta bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Azért nem beszélhetünk gondatlan elkövetésről, mert az úgynevezett eszközcselekmények sorába illeszthető. Ezek jellenzője pedig az, hogy általában azért követik el, hogy más bűncselekményeket segítsenek vele elő (pl. csaláshoz kell a dokumentum).

 


 

Visszaélés okirattal

 

277.§
(1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

 

Jogi tárgy

Ismét csak a közbizalom.

Elkövetési tárgy

Az elkövetési tárgy az (1) bekezdésnél a közokirat, míg a (2) bekezdésnél a magánokirat. Tisztázni kell azt, hogy mit jelent a törvény azon szövege, hogy egy okirat valakinek nem a sajátja, vagy nem kizárólag a sajátja.

Nem az elkövető sajátja az az okirat, amelynek a tulajdonjoga valaki másé. Nem kizárólag az elkövető sajátja az az okirat, amely tulajdonjoga valakiével közös, vagy a tulajdonjogát jog korlátozza.

Elkövetési magatartás

A visszaélés gyanúja merül fel, ha az okiratot jogtalanul megszerzik, megsemmisítik, megrongálják vagy eltitkolják. Tehát a visszaélés megtörténik ha az iratot elégetjük, vagy akár kis időre is eltitkoljuk a jogosult elől a létezését.

Bűncselekmény alanya

Bárki lehet, kivéve az okirat jogos tulajdonosát. Ugye az világos, hogy önmagunk elől nem tudjuk eltitkolni, megsemmisíteni, stb. az iratot, vagy ha igen, akkor emiatt nem vonnak minket felelősségre (ha elégetjük saját okiratunkat, akkor maximum sajnálkozást kapunk, törvényileg kiszabott büntetést nem).

Bűnösség

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, gondatlan elkövetés nem képezi a törvény tárgyát.

Célzat

Egyértelmű, de ha a (2) bekezdés szerint azért követjük el tettünket, hogy másnak hátrány okozzunk, akkor a bűncselekmény célzata: másnak hátrány okozása.

 


 

Summa summarum - Miről is volt szó ma?

 

Ebben a bejegyzésben szó volt arról, hogy a Büntető Törvénykönyvben jelenleg öt bűncselekmény van nevesítve, meghatározva és szankcionálva a Közbizalom elleni bűncselekmények körében. Hármat közülük megnéztünk, láthattuk a törvényi szövegezést, és lehetőségeimhez mérten megpróbáltam értelmezni, magyarázni és kissé életszerűbbé tenni a szárazabb jogi szöveget.

Láttuk, hogy mi a különbség a különböző okiratfajták között, és mellékletként beszúrtam a rendőrség által közzétett statisztikákból kiollózott 2006-2008-as adatokat.

Bár ez a poszt jó pár óráig íródott, ilyenkor mindig van valaki, aki hozzászólja azt, hogy szar, mert az egyedi azonosító jel meghamisítása és a hamis statisztikai adatszolgáltatás bűncselekmények nem lettek taglalva.

Nos, ezekről egyszer majd talán lesz poszt, annyira nem tartoznak az okiratokhoz. Amúgy az első bűncselekményt az követi el, aki egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy meghamisít, vagy eltávolított, illetve hamisított egyedi jelű dolgot megszerez, vagy felhasznál. Utóbbi bűncselekménynél pedig a hamis statisztikai adatszolgáltatás, vagy a valóságnak nem megfelelő tájékoztatás adása (a statisztikával kapcsolatban) a bűncselekmény tárgya.

A végére még ideszúrnék pár ismert példát az iratfajtákra:

  • közokirat pl.: hatóság határozata, bírósági végzés, közjegyzői okirat
  • magánokirat: pl. egy adás-vételi szerződés, melyen eladjuk a kocsinkat valakinek

 

3 komment

Címkék: bűncselekmény btk közokirat magánokirat

A bejegyzés trackback címe:

https://szekuriti.blog.hu/api/trackback/id/tr851435140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Viharkabát 2009.10.19. 19:41:41

Tisztelvén fáradozásodat elolvastam és jelentem, hogy közokirat esetében a közbizalom annyit jelent: a közokiratba foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valódinak KELL elfogadni. Magyarul: amíg be nem bizonyítod, hogy hamis adatok , állítások alapján került kiállításra a közokirat, addig a benne leírtak "szemenszedett igazság"-nak számítanak.
Közig.jog tanárom szerint: közokirat az, melyet bíróság, ügyész,közjegyző vagy más hatóság ügykörében eljárva megfelelő alakisággal kiad.

Szekuriti Blogger. · http://szekuriti.blog.hu 2009.10.20. 02:30:13

@Viharkabát: Hát ja, a vége felé már éreztem, hogy ezt több részbe kellett volna szedni, így kicsit durván emészthető, és valószínűleg a 20. sornál kilőtték a látogatók :(

Köszi a hozzászólást, örülök hogy még megvagy :)

Viharkabát 2009.10.20. 18:12:26

@Szekuriti Blogger: Üdv! Parti Nagy Lajos szavával élve: "éldeklek". Vagy Hofi Géza után szabadon: "Mi nem haldoklunk! Mi így élünk!".