2010.04.15.
17:36

Írta: Szekuriti Blogger.

138. Birtok, birtokvédelem

A mai bejegyzésben visszakanyarodnék a vagyonvédelmi joghoz, mely annyira kedvencem. A sors iróniája, hogy éppen egy teljességgel más téma hátráltat jelenleg - fizika vizsga - abban, hogy gyakoroljam eme kedvencem alkalmazását.

Témánk a birtokvédelem, és a birtokvédelem eszköze, eszközei. Első lépésként tisztázzuk mi is a birtok: olyan tényállapot, amikor valakinél, vagy valaki hatalmában van egy dolog; esetleg olyan dolog, mely uralom alatt áll. Nyilvánvalóan a birtokos az, aki ezt a dolgot, a birtokot megszerzi, vagy más módon a hatalmába keríti, fontos még, hogy birtoklásról akkor beszélhetünk, ha valaki tényleges hatalmat gyakorol a birtok felett.

Eme kissé bonyolult bevezető után, felvetődik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a jogszerű birtokost megfosztják a birtokától? Egyrészt ha megvan a kellő jogalap (pl. bíróság mondja ki), akkor pl. csak fellebbezhet a döntés ellen, míg ha nincs jogalap, akkor a birtokost birtokvédelem illeti meg.

A birtokvédelem fontos része a jogos önhatalom, ma Magyarországon a tulajdonos kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A birtokos a birtoka ellen intézett támadást a védelemhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja, s ez az önhatalom addig jogos, míg a támadás fennáll.

Ok, akkor értelmezzünk megint: tehát ma Magyarországon a birtokos határozhatja, hogy mihez kezd birtokával (pl. ha nem adja oda kérésre egy dolgát, akkor lehet "szemét" hétköznapi értelemben, jogi értelemben azonban teljesen jogosan tagadja meg birtoka használatba adását). A birtokot fenyegető támadást önhatalommal is elháríthatja, tehát pl. nem kell megvárnia a rendőrség kiérkeztét, ha betörnek hozzá. A szükséges mérték is fontos, hiszen ha betör hozzánk egy 10 éves gyerek, nem lőhetjük le, mert aránytalan volt a védekezés mértéke. Szintén nagyon fontos a támadás fennálása, hiszen megvédhetjük magunkat, míg támadnak, de ha a támadó pl. elfut, akkor már nem támad, így nem védekezhetünk ellene. Szélsőséges eset: ha fegyverrel futnak felénk otthon, és lelőjük a támadót, akkor nagy valószínűséggel jogosan tehetjük ezt, míg ha már elfut, és hátba lőjük, akkor gyilkosságért fognak perbe fogni (ennek büntetése esetlegesen csökkenthető nagy mértékben is a fennálló körülmények miatt).

A birtokos igényei nem évülnek el. Ez megint mit jelent? Azt, hogy ha birtokunkban van valami, az x év eltelte után is ugyanúgy a birtokunkban marad. Jó történelmi példa erre az 1950-es évek Magyarországa, akkor ugyanis a kommunisták az általuk burzsujoknak és kulákoknak nevezett emberek értékeit eltulajdonították, az eredeti birtokosok tulajdonjogai súlyosan csorbultak. A rendszerváltás után a kárpótlás néven nevezett folyamat során az eredeti tulajdonosok visszakapták a majd 40 éve elvett tulajdonukat (az, hogy sok esetben a kárpótlás nem úgy történt, ahogy kellett volna, az már politika).

(egy e-mailben jelezzük, ha új poszt jelenik meg, ide kattintva lehet bővebben olvasni a feliratkozás menetéről)

11 komment

Címkék: jog birtokvédelem birtok birtokos

A bejegyzés trackback címe:

https://szekuriti.blog.hu/api/trackback/id/tr971924112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2010.04.16. 07:31:51

1., A "birtokos" s a "tulajdonos" fogalma nem ugyanaz. (Pl.: Tiéd a karóra - tehát te vagy a tulajdonos -, DE nekem adod, hogy használjam - tehát én lettem a karóra birtokosa -.) Ezt csak azért írtam, mert mintha kicsit keverve lenne a két fogalom.
A választás után mi lesz című írásod nagyon jól sikerült! :) Gratula érte! :)

EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2010.04.16. 07:38:54

U.i: Ja, az órát nem örökbe adod nekem, mert akkor már én lennék a tulajdonos. :) De ha ellopom tőled - mert olyan irigy vagy, hogy nem adod oda nekem egy hétvégére -, hogy felvághassak vele a sznob barátaim előtt, szóval ha ellopom, akkor is én birtoklom az órádat!
További szép napot Neked - s mindenki másnak is -! :)

Szekuriti Blogger. · http://szekuriti.blog.hu 2010.04.16. 07:41:31

@EdinaEdina: Köszönöm.

Kicsit furcsa a dolog, a magyar nyelv nem szereti a túlzott szóismétlést, szakszerűbb lett volna, de kevésbé olvasmányos.

Kiegészítésként akkor még ide leírom, hogy természetesen a birtokjog akár átmenetileg, akár véglegesen átruházható. Ha kölcsönbe adjuk a birtokunkat, akkor a birtok tulajdonosa (birtokos) továbbra is mi maradunk, míg a birtok felett más rendelkezhet. Éppen az a lényeg, hogy a kölcsönbeadással a rendelkezési jogunkat átruházzuk.

Teljesen logikus minden, lehet hogy szárazabb a szokásosnál, el lehet képzelni, egy bírósági tárgyaláson milyen száraz lehet...

Modigliani 2010.04.20. 15:31:50

Kimaradt a -szerintem- legérdekesebb rész, amely alapján nem csak az a birtokos, aki a dolgot magához veszi (ptk 187/1), hanem az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került (187/2). Tehát pl. az óra kölcsönadása vagy ellopása esetén egyidejűleg birtokos lesz az óra tulajdonosa és az is, akinek az órát kölcsönadták vagy aki azt ellopta!

Ez főleg azért érdekes, mert a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől birtokát tilos önhatalommal szerezte meg (ptk 188/2). Magyarul: aki ellopta az órát, az is élhet a birtokvédelmi eszközökkel, egy kivétellel: azzal szemben nem alkalmazhatja ezeket az eszközöket, akitől ellopta az órát.

Visszakanyarodva a legelső gondolathoz (ti. egyidejűleg több birtokos is lehet): a birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben, akitől a birtokát származtatja, ill. akinek birtokát időlegesen átengedte (ptk 188/3). Tehát mondjuk (mint arra már utaltam) a tolvaj nem részesülhet birtokvédelemben a tulajdonossal szemben (pedig mindketten birtokosok), de mondjuk azzal szemben, aki tőle is ellopja az órát, azzal szemben igen. Viszont mondjuk a lakás bérlője (aki ugye birtokos) jogcíme szerint (tehát praktikusan a bérleti szerződés fennállta alatt) akár a tulajdonossal szemben is (aki egyidejűleg szintén birtokos) jogosult a birtokvédelemre, ami persze azt is jelenti, h a szerződés fennállta alatt a tulajdonos birtokvédelmi eljárás keretében nem léphet fel a bérlő ellen.

Nem akarom tovább bonyolítaani a kérdést, de a fenti gondolatmenetből az is következik, h adott esetben a lakás tulajdonosa elkövethet magánlaksértést a saját (bérbe adott) lakásában a bérlő sérelmére...

Modigliani 2010.04.20. 15:35:27

@EdinaEdina: "A "birtokos" s a "tulajdonos" fogalma nem ugyanaz. (Pl.: Tiéd a karóra - tehát te vagy a tulajdonos -, DE nekem adod, hogy használjam - tehát én lettem a karóra birtokosa -.)"

Egy kicsit Te is pontatlan vagy, mert ebben az esetben egyidejűleg birtokos lesz az óra tulajdonosa is (bár fizikailag nincs nála az óra), és Te is (pedig nem vagy tulajdonos).

Modigliani 2010.04.20. 15:42:10

@Szekuriti Blogger: "természetesen a birtokjog akár átmenetileg, akár véglegesen átruházható. Ha kölcsönbe adjuk a birtokunkat, akkor a birtok tulajdonosa (birtokos) továbbra is mi maradunk, míg a birtok felett más rendelkezhet. Éppen az a lényeg, hogy a kölcsönbeadással a rendelkezési jogunkat átruházzuk."

A birtokjog amúgy szerintem nem ruházható át, legalábbis jogász füllel ez "rosszul hangzik", inkább azt mondanám, h a birtok "követi a dolgot", tehát ha nálad van a dolog (mert elloptad, megvetted, bérled stb.) akkor a birtok is nálad lesz (pontosabban nálad is lesz). Ugyanígy kölcsönbe se nagyon lehet adni a birtokot, csak magát a dolgot.

Ezektől függetlenül grat a posztért, emlékszem, h anno én se első nekifutásra fogtam fel a PTK vonatkozó (amúgy meglehetősen rövid, kb. 1 A4es oldalnyi) részét:D:D

Modigliani 2010.04.20. 15:52:13

Átfutottam még 1x a posztot, és még annyi jutott eszembe -és ezek után már tényleg nem piszkállak:D)- h szerintem kicsit keveredik a jogos önhatalom polgári jogi és a jogos védelem büntetőjogi fogalma.

Az általad említett példát (a betörő lelövése) inkább büntetőjogi oldalről lenne értelme megvizsgálni, ha már lelőtted a betörőt, akkor valszeg a következő 1-2 évben az lesz a legkisebb gondod, h az ügy birtokvédelmi vonatkozásaid tisztázd:) Ugyanis hiába mondja azt a PTK 190/1, h a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást -a birtok megvédéhez szükséges mértékben- önhatalommal elháríthatja (ez a jogos önhatalom fogalma), ezt a passzust hiba lenne úgyy értelmezni, h a PTK bármilyen értelemben is "felhatalmazott" arra, h a Te bármilyen szituban megölj vkit, aki a birtokodat fenyegeti. Egy erre való hivatkozást a büntetőbíró egy halvány mosollyal nyugtázna, és rögtön vissza is térne az ügy büntetőjogilag releváns vonatkozásainak tárgyalásához:)

Szekuriti Blogger. · http://szekuriti.blog.hu 2010.04.20. 16:20:50

@Modigliani: Oh, jó a jogász a háznál :) Minden hozzászólásod aranyat ér. Természetesen azt írtam, ha hogy akkor lehet indokolt a fegyverhasználat, ha ő is azzal támad, nem csak úgy betör, a védekezésnek mindig a támadással arányosnak kell lennie.

A főbérlő meg valóban akár be sem mehet a tulajdonába, mert érvényes bérleti szerződéssel az albérlő megtilthatja ezt.

Igyekeztem a vagyonvédelem oldaláról megközelíteni a birtokot és a birtokvédelmet, ha mindent jogi szempontból írnánk le, akkor kicsit szárazabb lenne :)

Modigliani 2010.04.20. 16:47:38

@Szekuriti Blogger: Amúgy a főbérlő -a közhiedelemmel ellentétben- az a BÉRLŐ, aki maga is albérletbe adja a dolgot. Tehát fogalmilag kizárt, h a tulajdonos főbérlő legyen, és a tulajdonossal ennek alapján kizárt, h vki albérleti szerződést kössön. Vagy a tulajdonossal köt bérleti szerződést, vagy a főbérlővel albérleti szerződést.

Na, de a lényeg: Igen, ebben a formában már teljesen korrekt a véleményed (akkor lehet indokolt a fegyverhasználat, ha ő is azzal támad, nem csak úgy betör, a védekezésnek mindig a támadással arányosnak kell lennie), én is csak azt szerettem volna hangsúlyozni, h ha vki "csak" betör hozzád, azt még a módosított Btk szerint sem lőheted le, ilyenkor még a testi sérülés okozása is csak szűk körben elfogadott. Ez ugye a dolog büntetőjogi oldala, és ebben az esetben hangsúlyosabban jön számításba a polgári jogi jogos önhatalom kérdése is.

Viszont ha vki fegyverrel fenyeget (és ebből a szempontból mellékes, h a saját házadban betörőként teszi ezt vagy a nyílt utcán),akkor jön számításba a szigorúan büntetőjogi jogos védelem, és ilyenkor eshetőlegesen megjelenhet egy polgári jogi elem, a jogos önhatalom is (feltéve mondjuk, h azért fenyeget fegyverrel, h elvegyen tőled vmit), de ezt eléggé marginális kérdésnek ítélem a fegyverhasználat vizsgálata mellett.

Tényleg, a megelőző jogos védelemről, a módosított Btk-ről volt/lesz poszt esetleg? Az eléggé a profilodba vág, és sok félreértést tudnál vele eloszlatni.

manager2008 2010.04.22. 09:48:00

@Modigliani: Szerintem a büntetőjog kicsit furcsán gondolja a birtok jogos védelmét és az ezzel kapcsolatos általában szükséges önvédelmet is.

Induljunk ki abból, hogy ha valaki nem K1 bajnok, hanem egy átlagember, akkor a birtokára nem vendégként érkezők már eleve veszélyeztetik az életét, akkor is ha ninc snálunk semmiylen fegyver, súlyosabban ha többen is vannak mint 1 fő.

Igaz ugyan hog yma már van mobil telefon, és elvétve talán sikerül használni is, de nem ez a jellemző hogy éppen a sértett kezében is van.

Fontos a helyszin meghatározása és a történés.

1. Ha valakinek éppen vágják a tulajdonában lévő erdő fáit, és ő arrajár, a tetteseknek eleve és minimum balta, láncfűrész van a kezében, amelyekkel megöölhetik.
2. Ha a kertjében találkozik a birtokon lévő termény eltulajdonításában résztvevőkkel, azoknál kés minimum hogy van.
3. A lakásba északa betörőknél is feltételezhető hog ynem virágcsokor van.

Ha megtámadják, nem lehet azt feltételezni hogy csak szelíden megkötözik, hanem az indokolatlan erőszak fog bekövetkezni, hog yne legyen tanu, megfojthatják, vagy szétverhetik a fejét, stb.

Korszerütlen ma már a védekezést korlátozni bármilyen indokkla. Aki behatol az legyen azzal tisztában, hog ysaját elhatározásából az életét veszély fogja fenyegetni az idegen birtokon (különösen lakás belsőre vonatkozhatna).
A tulajdonos mellesleg hibázik akkor amikor próbál toleráns lennni, mert megközelítik és végeznek vele.

Ésszerű támadás az, a mint most Somogyban egy 100 éves néninek töték el fojtás közben az álkapcsát a betörők?

Véleményem szerint a birtokon belül, a birtokos ha nyilvánvaló támadás éri, bármilyen eszközzel és bármilyen mértékben védekezhessen (úgyis ezt fogjuk alkalmazni pár éven belül, csak még 50-100 embernek meg kell addig halni sajnos).
A jogászok által elemzett ésszerű meggondolások sajnos nem érvényesek bizonyos esetekben. Nem atomtudósok és irodalmárok támadnak ugyanis.

Modigliani 2010.04.23. 14:20:11

@manager2008: Nagyjából 100%-ban egyetértek veled, ha rajtam múlna, a BTK azzal kezdődne, h aki jelen törvénybe ütköző magatartást tanúsít, az ennek minden következményét viseli, és ezzel quasi (néhány alapvető jogot leszámítva) lemond minden jogáról. Tehát pl. a portádon belül az életed, vagyonod stb. védelmében néhány kivételtől eltekintve (tehát pl. nem kínozhatod) azt csinálsz a betörővel, amit akarsz. Már amikor anno tanultam a "kitérési kötelezettségről" (ami ugye a BTK-ban korábban sem szzerepelt, csak a bíróságok a gyakorlatban alkalmazták, de most már tiltja a tv.), akkor is igazságtalannak éreztem, h még a megtámadottat veszik elő, ha nem menekül el, hanem neadjisten védekezik egy bűnözővel szemben.

DE! A korábbi kommentjeimet ettől függetlenül fenntartom, hiszen a jelenleg hatályos szabályozásról beszélgettünk, és nem annak jó vagy rossz mivoltáról.

Még pár gondolat: azzal, h van nálad mobil, nyugodj meg, nem sokra mész. Én eddigi 25 évem során talán 3x hívtam a 107-et. Egyszer (egy folyamatban lévő testi sértést láttam) 5 perc alatt nem vették fel, addigra pedig a felek végeztek egymással, úgyh nem volt értelme tovább próbálkozni. Másodszor nagy nehezen felvették, majd továbbkapcsolták; 5-10 perc után ekkor is meguntam a csörgetést. Harmadik alkalommal korrekt módon intézkedtek.

Mellesleg az utolsó 2 mondatoddal is teljesen egyet tudok érteni, mindig is abszurdnak találtam, h a bíróság képes több HÓNAPnyi tárgyalás, 5 szakértő és 10 tanú meghallgatása után kijelenteni, h a sértett a rendelkezésére álló 1 MÁSODPERCben rossz döntést hozott. Félig jogászként (most államvizsgázom, de a bünti 5ös, úgyh arról már teljes joggal nyilatkozhatok:) is azt tanácsolom, ha megtámadnak, védekezz, ahogy tudsz, és inkább neked legyen szükséged utána egy jó ügyvédre, mint a szüleidnek egy jó temetkezési vállalkozóra!!