Lassan-lassan kezemben a diplomám, remélhetőleg hamarosan el tudok helyezkedni a szakmámban is, és a másik blogom havonta kb. 100000 ember olvassa. Ez a blog még egy elköszönő bejegyzésre vár, melyben majd leírom az egész szakmai történetem, de előtte még van egy tartozásom, mert a Rendőrtiszti Főiskolát nagyon sokat reklámoztam. Szóljon ez a bejegyzés tehát erről:
Rendőrtiszti Főiskola rendészeti-igazgatási szak, biztonsági szakirány - civil képzés
2010. szeptemberében kezdtem meg ezt a szakot, mellyel azt terveztem, hogy az első diplomám mellé legyen egy RTF-es diploma is, mellyel a vagyonvédelmi cégek kielégíthetik azt a fixa ideájukat, hogy az ő vezetőik csak a Rendőrtiszti Főiskoláról, vagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek, nyugdíjas tisztek lehetnek.
Miért jött létre a civil képzés?
Felmerülhet a kérdés, hogy mit is keres egy civil képzés egy rendőrtiszteket képző hivatásos intézményben. A folyosói beszélgetésekből én úgy tudom, hogy a Vagyonvédelmi Kamara baszogatta sokat az RTF-et, hogy legyen már egy olyan képzés, amivel nevet adhatnak a gyereknek, azaz diplomás vagyonvédelmi szakembereket nevelnek.
Az ötlet nagyon jó, hiszen végre itt lett volna a lehetőség arra, hogy ne csak nyugdíjas rendőrök, katonák és más tisztek irányítsák a szakmát, hanem a kor követelményeinek megfelelő, jogilag, szakmailag, emberileg felkészült szakemberek. Akik tudják, milyen jogaik vannak a vagyonőröknek, akik tudják, mit kell megkapniuk munkavédelmileg a rendezvénybiztosításkor, így előbb-utóbb véget érhetne a mostani állapot, mely szerint emberek százezrei dolgoznak feketén, vagy minimálbérért, jogok, pl. szabadság, táppénz nélkül, stb.
Ha a Kamara kérte, meg is kapta a képzését.
1. félév
Mint mondtam, 2010. szeptemberében megkezdtem a főiskolát, nagy reményekkel, s nagyon jó csapat alakult ki. A felvettek között nagyon nagy számban voltak rendőrök, készenlétisek, vidéki autós járőrök, nyomozók, vámosok, reptérisek, autópályások, stb. Igazából senki sem értette a tanulmányin, hogy ebben az évben miért került ennyi rendőr a felvételizők közé, hiszen a képzés nem ad tiszti végzettséget, arra meg kicsi az esély, hogy a sok tiszt mellé még tiszti fokozatba emelnek fel civil képzésből embereket.
Az oktatói kar nagyon jó volt, az első féléves órák a Bevezetés az állam- és jogtudományba, Idegennyelv 1., Közgazdaságtan, Munkajog, Pszichológia 1., Szociológia voltak. Kéthetente pénteken-szombaton volt a képzés, pénteken délután, szombaton 8:00-tól kb. 16:00-ig, 17:00-ig.
Már a felsorolásból is látható, hogy van pár dolog, ami nem igazán köthető a vagyonvédelemhez. Vagy pontosítsuk, a MAI, MAGYARORSZÁGI VAGYONVÉDELEMHEZ.
A bevezetés az állam- és jogtudományba óra egy jogi alapozás volt, itt tanultuk meg a jogi alapfogalmakat, és a tanárnő ezt keményen bevasalta rajtunk. Itt gyakorlatilag be kellett biflázni az elméletet, mert azon, hogy mik a jogágak, nincs sok rizsázni való. Ez sem igazán köthető a vagyonvédelemhez, de mivel az egész képzés jogi vonalon működött, érthető, miért kellett megtanulni úgymond a "jogi szlenget", gondolkodásmódot.
Az idegennyelv 1 az angol, vagy német nyelvet jelentette. A kategóriákba osztás úgy ment, hogy aki az adatlapon megjelölte azt, hogy egyáltalán pislantott egyet német nyelven már életében, már a német csoportba került, mert nem volt elég angol tanár. Így első padtársam németes lett, és annyit sem tudott kinyökögni, hogy mukk.
Az angolosokat két csoportba osztották, kezdő és haladó, én a haladóba kerültem. Ha jól hallottam, akkor az alap angolnál tényleg ábécét, meg minden alap dolgot tanultak.
A haladó angol az RTF büszkesége lehetne, a tanárnőt hadd emeljem ki, Borszéki Judit, nemzetközileg is elismert a rendőrségi angol oktatásban, kutatásban. Az ő óráit az elejétől a végéig élveztem, az interaktivitásra jellemző, hogy BBC híradókat néztünk a tolvajokról, a besurranó tolvajokról, az autólopásról, stb. És senki sem kaphatott felmentést az angol tanulás alól, mert angolt bárki tanulhatott, de ilyen rendészeti angol senki sem. Az első év végén befejeződött a nyelvoktatás, ekkor tételeket kellett feldolgoznunk az év során elsajátítottak segítségével, s egy szódolgozat volt a beugró.
Nekem a beugró 99%-os lett (mondom hogy annyira szívesen tanultam ezt), és a szóbeli vizsgán a gang-ek angliai és magyarországi helyzetéről kellett felelnek, természetesen angolul.
A következő tárgy a Közgazdaságtan. Ebből én felmentés kaptam, mert az előző főiskolámon tanultam több közgáz tárgyat is, de azért levizsgáztam kiváncsiságból. Tök alap dolgokat kérdeztek, a tanár a Corvinusról jött át, természetesen nem a Corvinusos színvonalat kérték számon.
Szociológia. Na ez volt a legnagyobb szarság, én szerencsére felmentést kaptam, de az órán a tanártól végighallgattuk, hogy Magyarországon a romákat elnyomják, igy a magyar gárda, úgy a magyar gárda, szemétnáczifasiszta, stb :) A vizsgán valami szociális témát kellett mindenkinek kielemezni. 0 vagyonvédelem.
Pszichológia dettó. Ebből is felmentést kaptam, de a többiek vért izzadtak a szóbeli vizsgán, mert mindenféle elméleti hülyeségekről kellett felelniük. Elismerem, a pszichológiának van köze a vagyonvédelemnek, de inkább a gyakorlati pszichológiát hallgattam volna, hogy mit tegyünk, hogyan fegyverezzük le pszichikailag a támadót, a túsz-helyzeteket, hogyan beszéljünk le öngyilkost, s nem mondjuk azt, hogy miért vágta le valamelyik barom német gondolkodó a valamijét. Nulla!
A munkajog megint jó volt, a tanár rettenetesen jól adta elő, s érdemes is volt eljárni, mert egy csomó példát hozott fel, amit az ügyvédi praxisában szedett össze, s ő a vagyonvédelemben ügyvédkedett. Mesélt a munkavállalók jogairól, a bírósági eljárásról, ha átvertek minket, stb. Ez nagyon kellett volna még, mert gyakorlati haszna volt, itt tudtuk meg, milyen jogok illetnek meg és mit kell ahhoz tenni, hogy egy bírósági perben ne bukjunk el adminisztratív hiányosságok miatt.
Ezzel be is fejeződött az első félév, bennem már ekkor megfordult az, hogy vajon érdemes -e folytatni?
2. félév
Nos, a 2. félévre is sikeresen beiratkoztunk, szomorú, de ekkor nem kaptam felmentést szinte semmiből. Sajnos azt nem tudtam meg, miért, mert csak egy A4-es lap jött vissza tanulmányira, rajta az én nevemmel is és annyi, hogy elutasítva. Az egyik tárgyból például visszajelzés sem érkezett, gondolom ez nemnek számított...
Talán menjünk most végig sorba a tantárgyakon.
Ebben a félévben már kétfelé osztották az osztály, voltak ugyanis a sima biztonságisok, meg voltak az információbiztonsági specifikációsok. Az, hogy ki megy specifikációra, a beiratkozáskor döntötték el úgy, hogy megkérdezték, ki akar specire menni. Mivel ezt akkor hallottuk először, így megkérdeztük mi az, erre azt mondták pár szóval, hogy az olyan információbiztonságis dolog. Jó nem így szó szerint, de kb. ez volt a lényeg. Mikor első félév végén gondolkoztam azon, hogy esetleg átmegyek inkább akkor specire, a társaim lebeszéltek, mert őnekik azt mondták, ne menjenek át, a diplomába úgysem kerül be, hogy specin voltak. De azért a tárgyaik kb. harmada más volt :)
OK, szóval én sima biztonságis voltam.
Az adat- és titokvédelem órán végül is azt kellett megtanulni, hogy mi a minősített adat, mik a fokozatok, mitől szolgálati titok valami, ehhez kaptunk pár diát, teletűzdelve jogszabályokkal. Nem meglepő módon a vizsgaidőszak vége felé már tudtam, hogy engem ez az egész nem érdekel, így nem magoltam be a jogszabályokat.
A vizsga is meglepő volt, mindenkinek 4-es és 5-ös lett, kivéve 7 embert, nekünk 1-es. Más szóval: voltunk olyan balfaszok, hogy nem puskáztunk. A pótvizsgára szóbelizni kellett a tanár szobájában, hármasával mentünk be, de mivel semelyikünk nem tudta a jogszabályokat bemagolva, így megkentek bennünket. A többiek kiizzadtak egy 2-es és 3-as, illetve a fennmaradó emberek jegyét nem tudom.
A pót-pótvizsgára tényleg nem maradt más, mint bemagolni azt az egyébként pár oldalnyi szöveget, s ezzel át is ment mindenki, kivéve én, mert ekkor már teljesen letettem a főiskoláról, s erre a vizsgára nem mentem el. Gondolkodtam egy ideig, hogy poénból jó lenne megcsinálni, de mivel az RTF kint van a hegytetőn, így lusta voltam elmenni.
Természetesen volt 2. féléves angolunk is, erről már beszéltem előbb, még annyit, hogy sokáig megmarad még bennem az, hogy a vizsga végén a tanárnő azt mondta, hogy keményen dolgoztam egész évben, a vizsgám is hibátlan, s sok sikert kíván a további tanulmányokhoz. Na ez az érzés volt az, amit az ember csak nagyon ritkán érez egy főiskolán, én legutóbb akkor éreztem, amikor másfél év szenvedés után megcsináltam az utolsó fizika vizsgám az előző főiskolán és megnyílt az út a diplomaírás előtt.
A közlekedésrendészeti ismeretek órán egy idősebb tanárunk volt, aki nagyon vágta a témát és baromira érdekesen adta elő az anyagot, maradjunk annyiban, ha az ő képeivel, statisztikáival és magyarázataival adnák a kreszt a tévében, akkor fél év múlva mindenki bekötné az övet, csak légzsákos kocsiba ülne és még véletlenül sem menne át a piroson. A félév elején erősen elgondolkoztam azon, hogy a tanár úrnál írom meg az RTF-es diplomamunkámat majd, valamilyen közlekedésrendészeti témában, annyira tetszett!
A magyar alkotmányjog ismét hasonló volt a Bevezetés a jogba 1. féléves tárgyhoz, itt is elméletet kellett tanulni, gyakorlatilag nem hinném, hogy szükségem lesz majd az életben arra, hogy mi a feladata az országgyűlésnek, mi a kormánynak, az alkotmánybíróságnak, a legfelsőbb bíróság elnökének, stb. - s szerintem egy vagyonvédelmi szakembernek sem annyira kell ez.
A kommunikáció és retorika óra a nevének megfelelő volt, én egy házidolgozatban magyaráztam el, milyen fontos a kommunikáció a mostani helyemen. Mivel azért megírtam már pár beadandót az előző fősulimon, s valljuk be, nem ma kezdtem a blogolást sem, a tanárnő nagyon elégedett volt a munkámmal.
Volt még a pszichológia 2., itt megint csak igaz, teljesen feleslegesnek tartom, hogy valaki arról beszéljen, mi az attitűd, milyen gondolkodók és filozófusok hány részre osztottak valami elméleti dolgot, mert azt még mindig nem mondták el, hogy hogyan kezeljük azt a bizonyos ordibáló, késes embert, aki épp nekünk akarnak támadni. Szóval ez így egy rakás szar volt, annak ellenére, hogy a tanárnő nem volt unszimpatikus.
És a végére hagytam azt, ami miatt végül is tele lett a hócipőm az RTF-fel. A kriminalisztika. Az RTF tanítja ezt a tárgyat az egyik legnagyobb óraszámban az országban, s mivel ez a húzó tárgyuk, így mindenkinek ezen kell buknia. Még a vagyonvédelmi szakembereknek is.
Kár, hogy 3 féle könyv volt, s a mendemonda szerint a fehér színű a jó a vizsgára, a könyvet meg nem lehetett sehol sem megszerezni, még a kiadónál sem. Közben kiderült, hogy az RTF könyvtárából igen, onnan zsákmányoltam, a többieknek viszont nem volt elég.
A vizsgán persze az osztály 95%-a elbukott. Nem volt elég, hogy saját kútfőből kinyomoztuk a tanulnivalót, a tanárnő volt olyan kedves, hogy megnehezítette ezt még azzal is, hogy trükkös kérdéseket adott fel. Szóval nem az volt, hogy kérdés és felelni kellett rá, hanem egy kérdés, s hat válasz. Ha az ember keveset jelölt, kevés pontot kapott, ha meg sokat, akkor a rossz jelölések -1 pontjaival 0 pontot. Emellett a ponthatár is magas volt a ketteshez.
Vicces volt, hogy vizsga előtt a tanárnő egyedileg átültetett mindenkit, s egy unszimpatikus fiatal srác segítségével járőröztek, aki láthatóan élvezte, hogy ő most istent játszhat, s akit már a későbbiek során sokan megmorogtak. Vicces volt ez úgy, hogy az osztály tele volt bevetésiekkel, akik ha kellett volna, zsákban vitték volna ki a srácot.
A második vizsgán megint sokan elbuktak, ekkor már nagyon ment a kurvaanyázás, hiszen a legtöbben már bemagoltuk az anyagot. Páran megnézték a vizsgalapot, ami megint csak nevetséges módon, egy megadott időpontban volt lehetséges, soha máskor, s ekkor jöttünk rá, hogy a tanárnő javítókulcsa más válaszokat ad meg néhány helyen, mint a nehezen megszerzett tankönyv, s ezeken jó sok pont múlott.
Itt már konkrétan panaszt is tettek többen olyan félhivatalos módon, hogy tanulmányiban és más helyeken hangosan kifogásolták a mindig változó javítókulcsot. Nem tudom, ennek eredményeképpen, de az utolsó vizsgán hirtelen mindenki átment, legalább is a legjobb tudomásom szerint. Mondjuk én nem, mert el sem mentem, mert ekkor már tudtam, hogy mindenki átmegy, s négyünknek még volt egy extra időpont, az előző, 2. pótvizsgán én melóztam, ahogy a többi 3 is.
Betelt a pohár, mert akkor láthatóan csak ment az izmozás, s végül nagy nehezen mindenkit átengedtek.
Miért hagytam abba?
Remélhetőleg az már mindenkinek kiderült, hogy befejeztem az RTF-et, s nem kívánom többet folytatni. Az egyik ok az volt, hogy az egyik legnagyobb magyarországi vagyonvédelmi cég felvételijén megemlítettem ezt a képzést, mire a faszi elmondta, hogy tavaly volt nála egy lány, aki ezt már elvégezte, de nem tudott munkát adni neki. Azért, mert ez a képzés nem biztonságtechnikai, nem jogi és nem is ad tiszti végzettséget, szóval a csóka szavaival élve: nesze semmi, fogd meg jól. Ekkor nagyon elgondolkoztam, hogy kell -e ez a képzés nekem, s mivel a mostani cégem is hasonlóan állt a dologhoz, erős volt bennem a gyanú, hogy a magyar szokás szerint a Kamara megint álmodott valamit, aminek semmi köze a valósághoz, s a vagyonvédelmi cégek szarnak rá nagy ívben.
Ehhez jött az RTF szarakodása, hogy a megtanult anyaggal sem lehetett átmenni a vizsgán, a vizsgák kijavítása csúszott, s az eredmény után pár nappal lett kijelölve a pótvizsga, amiről persze megint késett az eredmény - és így tovább...
Nem értettem, hogy az RTF miért hiszi azt, hogy évente 330000 forintot megér nekem az, hogy a hamarosan meglévő diplomám mellé csak úgy, majdhogynem hobbiból még szívassam is magam, információkat soha ne kapjak, mindenki mást mondjon és a vizsgákon istent játsszanak.
Észre kellett volna venni azt, hogy nem rendőrtiszt-jelölteket oktattak, akik minden benyelnek, hanem készpénzzel fizető civileket, akikkel nem lehet úgy bánni, mint a rongy.
Mindegy, sajnos ez a kaland kb. 320-330000 forintomba került, s ráadásul nagyon-nagyot csalódtam, hiszen végtelen lelkesedéssel indultam a főiskolának, reméltem, hogy végre magas szintű vagyonvédelmi oktatást kaphatok. Ez elmaradt :(
Remélem nem az jött át ebből az írásból, hogy sértődött lennék, sokkal inkább szomorú, hogy valami jó dolog megint olyan magyarosan lett megoldva. Remélem akik anno elolvasták a lelkendezésemet az RTF-es képzésről, illetve akkor még csak a reménybeli képzésről, mivel még nem kezdtem el - nos, ők most olvashatják, milyen is valójában, s eldönthetik, hogy kell -e ez nekik.
Ez volt a Szekuriti Blog utolsó előtt bejegyzése, ha ügyesek vagyok, megtaláltok egy másik blogon, a valódi nevemmel. Az utolsó bejegyzés akkor kerül ki ide, amikor végleg elhagyom a vagyonvédelmet, s összefoglalom majd, miről is szól ez az egész szakma, s nekem milyen volt az elmúlt pár év.
Sziasztok!
