Amiért jó őrnek lenni. Hát igen, már najdnem öt napja nem írtam új bejegyzést. :) Mentségemre legyen mondva, hogy most 200%-on pörgök, amúgy is, folyamatosan olvasom a látogatók hozzászólásait, egész értelmes beszélgetések alakulnak ki a kommenteknél.

Amúgy. Bár örömmel látom, hogy egyre nő a rendszeres visszatérők száma, mégsem küld senki sem történeteket. Ez nem jó. Tessék küldeni, elvileg erről (is) szólna ez a blog, hogy a látogatók küldik a (nem csak) szekuritis történeteiket.

Addig is. Ez egy ilyen "lájtos" poszt lesz. Eszembe jutott pár dolog, ami jó az őrködésben, hadd írjam le nektek. Ebből látszik, hogyha minket is emberszámba vennének, rendesen be lennénk jelentve, lenne szabadság, táppénz, ruhapénz, akkor szinte öröm lenne dolgozni. Még akkor is, ha néha kemény a szolgálat.

Tehát, jó

• amikor egyedül üldögélsz több milliárd forintnyi csúcstehnológián, persze már rég meguntad a forró csokit, a kapuccsínót, meg a fincsi teát, és jó dolgodban a biztonsági kamerán bámulod a csajokat
• amikor ott, ahol nappal "húdenagyonfontos" emberek futkoznak az éves fizetésednél drágább öltönyökben, emberek ezreinek és tízezreinek sorsa dől el, na ott te reggel négy órakor strandpapucsban és egy szál alsógatyában mész zuhanyozni, miközben a kiöregedett rocker társad 70-es évekbeli rocn'n'rollt bömböltet
• amikor beesel egy buliból dolgozni, ahol a főnököd jól lebasz, aztán elzavar pihenni, és a megmaradt társaid pisi-kaja-pia nélkül szopnak órákig helyetted is, csak le ne bukj
• amikor az a nagyfőnök, akitől retteg minden beosztottja, neked dudál és kalimpál ki az Audijából csak azért, mert sohasem felejtettél el köszönni, és apróbb dolgokkal megkönnyítetted az életét
• amikor kinn szopsz a napon, már eltelt jó pár óra, és egyik haverod odadob neked egy ásványvizet, hogy nehogy hőgutát kapj, erre te meg adsz neki egy Sport csokit
• amikor a kajakihordó kislány annyira jó nő, és mindig neked mosolyog
• amikor a sok menedzser és felsővezető női része bár láthatólag semmibe sem vesz téged, elhaladva előtted, mégis behúzza a hasát és kinyomja a melleit
• amikor miután hangosan leoltott téged valamelyik csóró irodista, aki valamiért azt hiszi, hogy ha irodában dolgozik már a sztárok is kicsik hozzá képest, na ez az irodista negyed óra múlva vörösen és láthatóan zavarban jön vissza hozzád valami olyat kérni, ami nem lenne dolgod, de neki kurvára fontos lenne
• amikor a rendőrök, tűzoltók, kormányőrök kollégának neveznek, és egyből megtalálják veled a közös hangot
• amikor egyszer véletlenül egyenruhában mész haza a tömegközlekedéssel és téged talál meg a turista, az anyuka, az összes ember, mert valamiért azt hiszik, hogy az lenne a feladatod, mint egy rendőrnek
• amikor egy rendezvényen eltéved egy kisfiú, és a kisujjadat markolva próbál lépést tartani veled, te meg próbálsz lassan menni, kerülgetni a tömeget és megtalálni az anyukát
• amikor annyira szeretnek téged, hogy mindig kapsz egy fél pizzát, anyuka tökfőzelékét, sütit, szendvicset és minden elképzelhető dolgot, karácsonykor annyi beglit, szaloncukrot, halászlét hoznak neked, hogy éjjel-nappal azt eszed, nehogy megromoljon
• amikor kint cigizel, sohasem lehetsz egyedül, mert mindig odajön valaki, hogy megkérdezze mi van veled/elmondja mi van vele
• amikor másnap nem dolgozol, és éjjel bringára pattanva a nappal 6-8 sávos, állandóan bedugult utakon tekersz 50 km/h közelében, és az úton sehol egy árva lélek sem
• és a legjobb a végére: amikor reggel szabadulsz 24, vagy 36 órás szolgálatból, tele van már a tököd, de mindenért kárpótol az a milliónyi ember, aki álmos fejjel bámul ki a buszból, és te tudod, hogy téged már vár az ágy/barátnő/anyuka/cirmos cica :)

Mást most nem tudok elmondani. Mondtam, ez egy ilyen könnyű kis reggeli poszt lett.