Páyafutásom egyik szégyenletes bakija, mármint számomra .. ma ilyen nap van, kicsit lazul a blog :)

Szóval régebben egy kis ideig őriztem egy több helyiségből álló raktárat. Talán megfelelőbb lenne a terem elnevezés, mert itt nem szoba méretű dolgokra kell gondolni, de nem is arra a hangár méretű iszonyú nagy tárolókra.

Jól elvoltam, nyugis éjjel volt, és dög meleg. Elkövettem azt a hibát, hogy levettem a szekuritis pólómat, meg a cipőmet is. Igazából a zokni is lekerült, de aztán inkább visszahúztam, magam sem tudom, miért.

Erre egyszer csak beriasztott a riasztó, hogy feltörték az egyik helyiség utcai ajtaját. Nabazzeg :) Azóta sem tudom, hogyan tudtam 2 pillanat alatt felhúzni, bekötni mind a két cipőmet, felhúzni, betűrni a szekuritis pólót, de mint egy őrült, kivágódtam a közelebb eső ajtón, hogy kifussak, megnézzem azt a bejárati ajtót. Természetesen ahol dögledeztem, meg amit feltörtek, az két külön terem volt, és nem volt közte összeköttetés.

Amire kiértem, már futott felém egy, az utca másik végén lévő építkezés őre, hogy látott két (nem) svédet, amint elmentek a védett területe előtt, azért is mozdult kijjebb, hogy megnézze, miben is ügyeskednek, így látta még, amint elfutnak a riasztó megszólalása után.

Több dolog is vicces volt. Egyik az, hogy annyira el voltam foglalva az öltözkedéssel, hogy képes voltam kirohanni egy szál öngyújtóval a zsebemben. Másrészt, annyi eszem sem volt hogy megnézzem, nem áll -e valaki az én ajtóm mellett, hogy mikor kilépek, minimum fejbeverjen egy féltéglával. És igen, az öngyújtóval sok esélyem lett volna egy kés ellen is.

Azóta végetértek az ilyen fajta őrzések, de akkor megfogadtam, hogy az öltözködésből sosem engedek. Na nem mintha mindig tip-top akarnék kinézni, csak ugye nem mindegy, hogy az öltözködéssel foglalkozok, vagy röptében még átgondolom, mit is teszek hirtelenjében.

A betörők nem vittek el semmit, szóval a riasztó az hasznos. És nem, akkor sem kaptam volna el őket, ha az ajót mellett állok lesben, mert egyből elfutottak, másrészt nem futhattam volna utánuk úgysem. A megbízó nem kérte a rendőrséget (mi értelme lett volna?), egy zárcserébe fájt neki a történet.