2010.05.25.
19:24

Írta: Szekuriti Blogger

151. A közlekedési eszközök által hátrahagyott nyomok

A nyomozóknak számos bűncselekménynél kell közlekedési eszközök által hátrahagyott nyomokat elemezni. Hogy most a közlekedési eszköz mi lehet, azt nem nehéz elképzelni, a jellemző autó mellett azonban sokszor felbukkan még néhány életszerűtlen, mégis valós jármű: pl. a szán nyoma pl. motoros, vagy ló vontatta szánra utalhat, míg széles lánctalp hagyta nyomoknál érdemes megnézni a közelben tartózkodó hadtest kimenőn lévő tagjait, mit is csináltak az eltáv alatt..

De visszatérve a realitások talajára, a mai bejegyzésben szeretnék arról írni, hogy a közlekedési eszközök által hátrahagyott nyomokat hogyan csoportosítjuk, milyen következtetéseket vonunk le belőle, illetve mire is használjuk fel ezen következtetéseket.

1. Bűncselekmények

Ha egy közlekedési eszköz által hátrahagyott nyomról beszélünk, a legtöbb embernek a gázolás jut eszébe. Ez így oké is, de érdemes tudnunk, hogy milyen bűncselekményeknél bukkanhatnak fel a nyomok:

  • a járművet a bűncselekmény elkövetésekor vették igénybe (szállítás, oda-, visszautazás, megfigyelés, stb.)
  • a bűncselekményt a járművel követték el (cserbenhagyás, emberölés, közúti baleset okozása, stb.)
  • a jármű képezi a bűncselekmény tárgyát (lopás, rongálás, jármű önkényes elvétele)

A fenti három kategória nyomvizsgálatakor a legtöbb jármű egyben a nyomképző tárgy is. Ezen nyomokat két kategóriára osztja a nyomtan, a futófelületek és a járműtest, vagy tartozékai által hátrahagyott nyomokra. Gondolom nem kell magyarázni, első kategória lehet például a kerék, a második pedig akár a lökhárító is. Vannak azonban speciális esetek is, ilyenkor a nyomot nem maga a jármű, hanem csak időlegesen vele kapcsolatban lévő dolgok okozzák. Ide lehet sorolni egyszerű példaként a platóra feltett lécköteget, mely meghúzza egy másik kocsi fényezését, de extrém durva példa a kocsi alá szorult emberi test által az úton hátrahagyott vonszolás-nyom.

Ezek a nyomok sokat segíthetnek a nyomozás során magának a jármű fajtájának (pl. személygépkocsi), típusának (pl. Opel Astra) meghatározásánál, sőt gyakran az elkövetés során használt eszköz egyedi azonosítását is lehetővé teszik. Itt megint klasszikus példa a sérült kerék, melynek lenyomatán látszik a sérülés (kiszakadt darabka), vagy az ütközéskor helyszínen maradt festék, melynek helye által beazonosítható a sérülést okozó eszköz.

Hadd elevenítsek fel itt egy klasszikus történetet pihenésképpen. Két autós ütközött, és ment a vita a felelősség kérdéséről. A vita azon dőlhetett el, hogy az elöl álló autós vajon indexelt -e kanyarodás közben, így a hátul jövő szabálytalanul előzte, s okozta a balesetet, vagy index hiányában az elöl álló autós a hunyó.

Persze mindkét autós a maga állítását bizonygatta, s más tanú nem volt. A helyszínen lévő nyomok, törött lámpabúra sokat nem mondott, ugye a kérdés az volt: égett -e az index a kanyarodás megkezdetekor?

A vizsgálatok döntöttek a felelősségről: az ütközéskor az első autó hátulsó indexe is összetört, melynek apró darabkái rárepültek magára az index égőjére, s ráolvadtak arra. Megállapításra került, hogy ez a ráolvadás csak azért történhetett meg, mert az izzó éppen forró volt, tehát működött, így a hátulsó autós lett felelőssé téve a balesetben.

Visszatérve a járművek nyomaihoz, nézzük első körben a futófelületek nyomait:

2. A járművek futófelületének nyomai

Mint már említettem, különböző járművek különböző nyomokat is hagynak, de a keletkezési körülmények szerint is csoportosíthatóak. Teljesen más nyoma van egy álló járműnek, mint egy gördülőnek, a kerék lehet lapos, keményre fújt, vagy éppen defektes; de ugyanígy azt is megmondhatjuk, hogy a kerék éppen szabadon gurult, fékezett, farolt, esetleg oldalirányba csúszott.

Álljunk meg egy pillanatra ismét, és értelmezzük! A fent leírtak teljesen egyszerű magyar szavak, akkor lehet teljességgel felfogni a tartalmukat, ha elképzelünk egy-egy képet mindegyikhez, talán a nehezebb társítás lehet még a farolt nyom, ugye ide képzelhető el az autó, mely erős fékezéskor tesz egy erős félkört csúszás közben, illetve az oldalirányú csúszás, melyhez meg jusson eszünkbe az amerikai filmekben látott jelenet: a kamion oldalról tolja az auttó, így annak kereke csúszásnyomot hagy a betonon…

Mi állapítható még meg? Megállapítható a haladási irány: a legtöbb kerék másfajta nyomot hagy elölről nézve, mint visszafelé. Jellemző lehet a kipörgés, a bűncselekményeknél ez is gyakran fordul elő.

Miért a kipörgés jellemző? Általában bűncselekményeknél az elkövető gyorsan, menekülve hagyja el a helyszínt, így salakos, földes területen a menetiránnyal szembe szórja ki a kavicsot, földet, bitumenen meg a hirtelen gázadás miatt a kerekek kipörögnek, szinte rávasalva egy keréknyom-matricát a kipörgés helye után következő pár méteres szakaszon a gumik lehűléséig. Emellett ha folyadékon hajt át (pocsolya, olaj, vér, egyéb), akkor a gyorsítás közben szétszórt folyadékcseppek elemzéséből szintén kikövetkeztethető az elhagyás iránya, a gyorsulás mértéke, stb.

Fékezéskor pont a kipörgéssel ellentétes viselkedés határozható meg, a féknyom először halvány, majd erősebb, állóra történő fékezéskor (satu fék) ugyanígy ottmarad a forró gumi teljes lenyomata az aszfalton. Maga a fékút is sokat árul el, közlekedési baleseteknél rendszeresen felhasználják például a baleset körülményeinek leírására: fékezés nélkül történt -e a baleset, vagy történt fékezés, ekkor pedig a féknyom erősségéből, hosszából következtethető ki a reakcióidő, a haladási sebesség, a jármű helye az úttesten.

Féktávolság = reakcióidő alatt megtett út + a fékezés alatt megtett út.

Az itt említett 3 fogalomnak megint fontos szerepe van, ez normál gondolkodással is belátható. A reakcióidő azt jelzi, mennyi idő telt el addig, míg a vezető a veszély észlelésétől rálépett magára a fékpedálra, ez az átlagembernél 1 másodperc, ha ez hosszabb a balesetkor, akkor felmerülhet például öregkori betegség, vagy az alkoholos befolyásoltság is. A haladási sebesség beszédes, egyes esetekben azonban kiemelten fontos, sokszor nem elegendő a kötelező határ betartása, hanem a relatív gyorsan hajtást is vizsgálni kell (pl. jeges úton az autós a viszonyoknak megfelelő sebességgel haladt -e). Ugyanígy a jármű helye az úttesten is vizsgálandó, nem mindegy hogy egy kerékpárost az úttest szélén ütnek el, ahol számítani kell rá, vagy az úttest közepén, mert neadjisten’ a kerékpáros fullrészegen össze-vissza kacsázott.

A keréknyomokból magára a jármű műszaki állapotára is következtetni lehet, ez főleg akkor fontos, ha egy balesetkor az a kérdés, hogy a baleset véletlenül történt, vagy a jármű elhanyagoltságából bekövetkező gondatlanság miatt. A szakadozó, vagy “pattogó” guminyom a lengéscsillapító hibájára utal, esetleg a rossz kerékösszetartásra. Szintén motorosoknál gyakori a slick gumik használata, amatőr szinten versenyző motoros barátom elmondása szerint a sportmotorokra gyakran teljesen sima felületű gumit használnak, ez elvileg csak a versenypályán használható, közúton szigorúan tilos, s ez nyilván megint másfajta nyomot hagy, mint bordázott társai.

De mi állapítható meg még a nyomokból? A jármű fajtáján, típusán kívül még megállapítható a nyomtáv, a tengelytáv, a fordulókör mérete, a tengelyek száma, illetve ha valamelyik tengelyen dupla kerék van szerelve.

3. A jármű testének és tartozékainak nyomai

A járműtest vagy a tartozékok által okozott nyomok sokkal ritkábbak. Ilyen nyomok akkor merülhetnek fel, ha a járművet nem rendeltetésszerűen használjuk (mondjuk nem csak utazunk vele, hanem el is ütünk valakit), illetve a környezet nem a megszokott (pl. nyomvályúba ugratva nagy sebességgel leér az autó alja, és a helyszínen marad a leszakadt kipufogócső).

Tartozékok, vagy ideiglenes tartozékok nyomairól már írtam, emlékezzünk vissza a platón lévő léckötegre. De a közlekedési eszközök nem csak nyomképzők, hanem nyomhordozók is lehetnek. Itt lehet gondolni akár a teljesen átlagos számlára, vagy csekkre, melyet befizettünk, és elkövetéskor a huzat a helyszínre vitte ki, de lehet ez hajszál, bőrdarabka, vagy más jellemző DNS-hordozó, mely mindennapi életünk során került a kocsiba, s onnan a helyszínre. Emiatt is elsődleges a helyszínelés szakszerűsége, nyilván a nyomrögzítők munkája akkor a leghatékonyabb, ha a helyszín rögtön le lett zárva elkövetés után, ugyanígy a bámészkodók, ál-szakértők, amatőrök szépen tönkretehetik a hátrahagyott nyomokat, esetleg beszennyezhetik azt új, idegen nyomokkal.

Érdekesség: vizes helyszínen hátrahagyott nyomoknál ha lehet, a területet felszáradásáig lezárva/elzárva tartják, sok nyom ugyanis csak száradás után látható, vagy látható jól.

A helyszíneken nyomrögzítéskor jegyzőkönyvi leírás, fényképek és helyszínvázlat készül. A térfogati nyomokat gipsszel öntik ki, melyek hosszútávon megőrzik a nyomot.

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés autó jármű bűncselekmény féktávolság féknyom

A bejegyzés trackback címe:

https://szekuriti.blog.hu/api/trackback/id/tr192282298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása