Nemrégiben engem is tolvajnak néztek. Természetesen nem az én hibámból, hanem  azért, mert vagyonvédelmi szempontból hibázott az egyik Spar üzlet, pontosabban az ott dolgozó biztonsági szolgálat.

Épp egyik barátomhoz tartottam, aki csóró, viszont jó fizikus, így az egyik nagyobb Spar hipermarketben bevásároltam neki felvágottat, zsemlét, sajtot, vajat. Aztán elindultam felé, a Móricz Zsigmond körtéren kellett még utoljára átszállnom egy villamosra.

Itt még beugrottam az egyik épület sarkában lévő mini Sparba, hogy vegyek gyorsan egy fél literes ásványvizet magamnak a hátralevő útra. Mivel nálam volt az előző vásárlásból származó összes dolog egy átlátszó kistáskában, próbáltam a boltba lépés után megkeresni a biztonsági őrt, hogy megmutassam, mit hozok be a boltba. (Mert persze csomagmegőrző a magyar boltok többségével együtt itt sem volt.)

Az őrt sehol sem találtam, később megláttam, valahol hátul beszélgetett az egyik eladóval.

Na mindegy, lekaptam a vizet a polcról, beálltam a sorba, majd a kis bevásárlókosarat odatettem a pénztáros elé, amiben benne volt az előző vásárlásból származó zacskó is, a füleit összekötöttem. Mondtam neki, hogy csak a víz lesz, mert a zacskót már behoztam, máshol vettem ami benne van. Egy ideig a nő szöszmötölt, láttam, hogy pirosodik a feje, de azért csak kibökte: „Pedig az is Spar-ból van.”

Gondolom itt az átlátszó zacsiban látható felvágottra utalt, ami fehér papírba volt csomagolva, Spar emblémákkal telenyomtatva, ugyanígy a sajt is. Erre én mondtam, hogy igen, egy másik Sparból vettem, meg különben is, a boltba lépve kerestem az őrt, hogy megmutassam neki, csak az nem volt sehol.

A nő a végén visszaadta a bankkártyámat, a blokkot, meg ilyeneket, de láttam a fején, hogy meg van győződve arról, hogy én most kilopom a felvágottat meg a sajtot az üzletből fizetés nélkül.

A történet több szempontból is tanulságos:

• a pénztáros annak ellenére, hogy láthatóan meg volt győződve a lopás tényéről, nem mert semmit tenni
• nem volt lehetőség sem csomagmegőrzőbe letenni a behozott árut, sem bemutatni az őrszolgálat tagjának; a csomagmegőrzés amúgy is szinte lehetetlen a magyarországi boltokban, jellemző a „leteszem ezt a táskát egy pillanatra ide a pénztárhoz” szituáció

Az, hogy a pénztáros nem tudhatta, mi van a sparos papírba csomagolva, csak hab a tortán, a kb. 40-50 dkg-nyi mennyiség egy átlagos 2000-3000 Ft/kg-os szalámi árral számolva már 1000-1500 Ft lopási kárt eredményezett volt egyetlen vásárlónál. Nem véletlenül nem mutattam meg önszántamból, kíváncsi voltam a szituációra, vagyis arra, hogyan oldja meg a pénztáros. Egyébként elég lett volna egy kedves mosoly és kérés, és bemutatom neki, ugyanis a Spar minden üzletében más címkét nyom az ilyen csomagolt termékekre, a címke pedig tartalmazza az áruház nevét, így a vásárlás helye egyértelműen beazonosítható.

Valószínűsíthetően a Sparról lesz még szó a Szekuritin, mivel a kedvenc kisboltom is a cég alá tartozik, az új biztonsági őrök pedig mostanában vagány bőrkabátban, divatos farmerban, pulcsiban mímelik a biztonsági őrt. S láthatóan igen profinak érzik magukat – gondolom filmekben látták a szúrósan nézést, meg a laza és vagány támaszkodást az egyik polcnál – azért a vagyonvédelmi törvény szerint még mindig kötelező a formaruha, a céges jelzés, illetve a személy- és vagyonőr felirat megjelenítése.