Mai posztom az egységtüzekről fog szólni. Igen, ebből már sejthető, hogy megint a tűzvédelem témaköréből próbálok érthető és érdekes dolgokat elővenni :)

Mielőtt még tovább ugranánk a bevezetőre, a kíváncsiaknak: az egységtűz olyan speciálisan meghatározott és felépített éghető anyagokkal táplált égés, mellyel a különböző tűzoltó készülékeket vizsgálják és kategorizálják be. Erről lesz tehát szó.

Tűzoltó készülék

Fontos kérdés, mi az a tűzoltó készülék? Nyilván olyan eszköz, amellyel a tüzet oltjuk. Jó, akkor mivel ezt megtehetjük egy vödör vízzel, vagy tűzoltó fecskendővel, akkor azok is tűzoltó készülékek?

Nem, természetesen ezt az eszközt sokan ismerik "porraloltónak" is, ami persze csak egy fajtája az összesnek. Porral oltó az olyan készülék, amely porral olt. Kicsit sarkítva.

Valójában, ha megnézzük a munkahelyükön, BKV járművön, vagy nyilvános helyeken kirakott piros készüléket, többek között az A, B, C, vagy D betűket találjuk meg rajtuk. A készüléken kötelezően szerepeltetendő jelekről és leírásokról majd egy másik poszt fog szólni.

Tüzek csoportosítása

Mik ezek a betűk? A tüzeket az égő anyag szerint osztályokba sorolják (vagyis, hogy mi is ég, mi táplálja a tüzet):

• A: a tüzet szilárd, legtöbbször szerves anyag táplálja, lángolva és/vagy parázzsal, izzással égnek
• B: a tüzet folyékony anyag, vagy cseppfolyós szilárd anyag táplálja
• C: valamilyen gáz ég
• D: valamilyen fém ég

Nos, ha emlékszünk még a tűzoltó készüléken lévő betűkre, akkor könnyen kideríthetjük, mit is olthatunk vele, az A jellel ellátott készülékkel a szilárd anyag égését olthatjuk, a B-vel folyadékokat, és így tovább.

Nyilván, mivel a tűzvédelem (nagyon helyesen) agyon van szabályozva és ellenőrizve, a oltó készülékre sem csak a gyártó rajzolgatja fel a jeleket és a minősítést - vicces lenne ugye, ha a gyártó szerint az oltó készülék eloltja a gázok tüzét, mi meg azt vesszük észre, hogy hoppá, nem, és közben már ég a fejünk felett az épület..

Nos, itt jönnek képbe az egységtüzek. Ha egy készülék képes eloltani egy-egy tűzfajtának megfelelő egységtüzet, akkor alkalmas eme tűzfajta oltására. Ezután kerülhet fel a palack oldalára a kategória jele, és árusítható tűzoltásra.

Egységtüzek

Szaknyelven szólva, vizsgálati egységtüzeket az A, B és C tűzosztályoknál állapítottak meg. Ezeket a maguk fizikai valójában felépítik, meggyújtják, és a követelményeknek megfelelő idő alatt el kell oltani őket a tűzoltó készülékkel. Ekkor sikeres a minősítés, ha nem sikerül, akkor kuka, lehet visszajönni máskor.

"A" tűzosztályú vizsgálati tűz

Meghatározott méretű és darabszámú, 10-15%-os nedvességtartalmú erdei fenyőfa hasábokból szabványos rakást építenek fel, majd ezt meggyújtják. A tűz nagyságát ilyenkor egy szám jelzi, pl. 3A, 5A, stb., mely szám a máglya hossza deciméterben.

A máglyát úgy gyújtják meg, hogy tálcát raknak alája, melyben benzin van. Ezt a begyújtás után még két percig égetik (előégetés), és utána távolítják csak el. Ezután 6 percet éghet még a máglya, míg megkezdik az oltási kísérletet.

Az oltás akkor sikeres, ha az égést eloltjuk addig, míg kiürül a palack, és 3 percen belül nem következik be a máglya lánggal történő visszagyulladása. A készülék átment a teszten, ha 3 kísérleti tűzből 2-t sikeresen eloltottak vele.

"B" tűzosztályú vizsgálati tűz

Mivel a tűzosztály ugye a folyadékok, vagy a cseppfolyós szilárd anyagok égését prezentálja, így ilyenkor egy tálcán 1/3-nyi rész vízen úszó 2/3-nyi rész benzin égését kell eloltani. 1 perc az előégetés, ezután kísérelhető meg a próba.

A tűz nagyságát itt is számokkal jelezzük, ez a folyadékok (víz+benzin) össztérfogata literben számítva. Az égetéshez felhasznált tálca nagyságát ebből a számból számítják ki, a tálca felülete (négyzetdeciméterben) a tűz nagyságát jelző szám és a PI szorzata (pl. 8B, 13B, stb.)

"C" tűzosztályú vizsgálati tűz

A gázokat megjelenítő vizsgálati tűz előállításánál egy 33 kg-os propán-bután (PB) gázpalackra meghatározott méretű csövet kötnek, és ezt gyújtják be. Itt nincs előégetési idő, a meggyújtás után azonnal megkezdhető a tűz oltása.

Amennyiben a tűzoltó készülék töltőtömege nagyobb, mint 3 kg, akkor kétszer kell eloltani vele ugyanilyen típusú tüzet. Egy készülékcsalád legkisebb tagjának sikeres oltási próbája után a család nagyobb tagjai automatikusan megkapják a megfelelt minősítést.

"D" tűzosztályú vizsgálati tűz

Ilyet vizsgálati tűz leírását nem tartalmazza szabvány. A fémek, fémötvözetek tüzeinek oltására speciális oltóanyagok, porok lettek kidolgozva, melyek általában nem is az összes D-kategóriájú tűzre hatásosak, hanem egy-egy speciális esetben használhatóak. Ilyenkor mindig a létesítményben használt anyagoknak megfelelő tűzoltó porokat tartalmazó eszközöket kell beszerezni, többféle (esetleges) fémtűz oltására többféle, eltérő típust.

.. és még pár érdekesség ..

Elismerem, kicsit száraz volt ez a poszt, de ez egy szakmai poszt. Ugye a szakmai poszt legfőbb ismérvei, hogy órákig íródnak, nincsenek benne anyázások, politika, és nem kerül fel az Index címlapjára, mert oda a bulvár kell :) Akkor tehát néhány érdekesség, néhány dologról úgyis lesz külön poszt is:

• a tűzoltó készülékek alapszíne a vörös
• a tűzoltó készüléken kötelezően fel kell tüntetni az alábbi dolgokat: készülék megnevezése: töltet mennyisége és minősége (mennyi, és mivel olt, pl. porral oltó, 3 kg), rajzos és szöveges kezelési utasítás, az oltható tűzosztályok jelképe és a veszélyek leírása (pl. feszültség alatt lévő berendezést ne oltsunk vízzel)
• a tűzoltó készülékek javítását, rendszeres felülvizsgálatát, utántöltését csak engedéllyel végző szakember végezheti
• tűzoltó készülék még rendszeres ellenőrzés és javítás mellett is csak max. 20 évig használható, utána kötelezően leselejtezendő

Ennyit mára, tessék szavazni!