Eszembe jutott, hogy egyszer a tűző napon kellett rohadnom egy rendezvényen, étlen-szomjan egész nap, s rendesen szénné égtem estére. Feltettem tehát pár kérdést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek e-mailben, ahonnan MÁSNAP már meg is érkezett a válasz.
Tehát először az én levelem:
Tisztelt Tanácsadó!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésekre, illetve jogszabályi forrásokat, mert a Munkavédelmi Törvényben sehol sem találkoztam ezzel.
1. Tűző napon történő rendezvénybiztosnál milyen jogok illetik meg a vagyonőröket? Milyen mennyiségben és gyakoriságban kötelező számukra a védőital biztosítása? Mi számít védőitalnak, meg van -e határozva a védőital hőmérséklete pl?
2. A fenti esetben milyen ruházat tehető kötelezővé? Hosszú szárú nadrág, ing, nyakkendő, zakó, napszemüveg, van-e ezekre szabályozás?
3. Milyen gyakorisággal kell történnie a váltásnak, mi az előírt pihenőidő ilyenkor?
4. Vannak -e más védőeszközök egy-egy ilyen esetre, amik kötelezőek (pl. napvédő krém)?
5. A fenti előírásokat mikortól kötelező betartani, használni? Hőmérséklet, UV-sugárzás, stb?
És még egy dolog. Tavaly 6 órán át a tűző napon dolgoztam váltás, védőital és más egyéb nélkül. Következő nap belázasodtam, a ruhával nem fedett testfelületem élénkvörösre égett. Mik ilyenkor a lehetőségeim egy hasonló esetben? Orvossal kell látleletet felvetetni?
A válaszokat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Szekuriti Blogger
És íme a válasz:
Tisztelt Szekuriti Blogger !
Az Ön által feltett kérdésekre a vonatkozó jogszabályok által lehetővé tett kereteken belül az alábbi választ adom:
Az Mvt. és jelen esetben a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (R.) is foglalkozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításával.
A vagyonőrök tevékenységéről készült munkahelyi kockázatértékelésnek kell kitérnie az Mvt. 54. § (2) bekezdése alapján - egyebek mellett - a szabadtéri munkavégzésnek azon veszélyeire melyeket Ön az e-mail-jében felsorolt. A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért [Mvt. 2. § (2) bek.] Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg [Mvt. 2. § (3) bek.] , azaz a fentiek alapján készítteti el a kockázatértékelését, melynek elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül [Mvt. 54. § (2) bek.].
Tűző napon történő munkavégzés esetén az R. 7. § (8), (10) és (12) bekezdései értelmében:
Ha a munkahelyi klíma zárttéri vagy szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy az mesterséges édesítőszerrel ízesített.
A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények megtartásával történhet.
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyen a munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja
Amennyiben a munkáltató az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjébe az Mvt. 24. § (b) és a R. 2. § (2) bekezdései alapján beemeli a védőkenőcsöt, ez elég problematikus mivel tekintetbe kell venni az egyéni igényeket, adottságokat is (pl. bőrtípus).
Védőkenőcs (napvédő krém) – amely a dolgozók számára az ártalom ellen védő bőrvédő készítményként juttatandó – ebben az értelemben nincs forgalomban. A bőrgyógyászok szerint a naptej, napolaj sosem használható az UV sugárzás alatt töltendő idő meghosszabbítására.
Célszerű árnyékolással, megfelelő öltözékkel védekezni az UV sugárzás ellen.
Ahol lehetséges a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell például sátor, ponyva használatával. Az indirekt UV sugárzás ellen - ahol pl. fém, üveg stb. felületekről visszaverődő sugárzás is előfordulhat - egyéb intézkedés (visszaverődő felületek kiiktatása) is szükséges lehet a R. 22. § (2) bek. a) pontja értelmében.
A vagyonőrök ruházata (hosszúszárú nadrág, ing, nyakkendő, stb.) nem védőöltözet. A vagyonőrök öltözéke ilyen értelemben nem tartozik az Mvt. alá. Azonban a megfelelő ruházat könnyű, jól szellőző, nedvszívó anyag legyen, UV sugárzás esetén a szabad testfelületeket takarja, és az UV sugárzás ellen védő anyagból készüljön.
Egészségügyi panaszok esetén a foglakozás-egészségügyi szolgálat orvosához kell fordulnia.
A fentieken túlmenően az alábbiakról tájékoztatom:
A Szolgálat munkatársai kizárólag a jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetésére, illetve az ezekből következő helyes gyakorlat bemutatására hivatottak. Felhívom szíves figyelmét, hogy a levelemben foglaltak – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében – nem tekinthetők jogi iránymutatásnak azok bíróság, hatóság előtti, vagy felek egymás közötti vitájában nem használhatók fel.
Tájékoztatom, továbbá, hogy az e-mailben közölt adatait az 1992. évi LXIII. törvény betartásával kezeljük, és kizárólag statisztikai célra használjuk fel. Harmadik fél számára nem tesszük hozzáférhetővé.
Tisztelettel:
[név törölve]
munkavédelmi felügyelő tanácsadó
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége
Tanácsadó Szolgálat
1094 Budapest, Páva utca 6.
Nos kedves Hende Úr, köszönjük a válaszokat. Tehát aki hasonló cpőben jár, nyugodtan fordulhat az OMMF-hez, láthatóan tökéletesen ellátják a feladatukat. Csillagos ötös!